A forgatás idején mindössze 28 esztendős rendező a vele egykorú Darvas Ivánnak szavazott bizalmat, aki a 40-es évek végétől már szerepelt filmekben, de akkoriban még a kamerák előtt és a színpadon is csak epizódszerepeket osztottak rá. Krencsey Marianne pedig a forgatókönyvet – Bíró Yvette és Bacsó Péter mellett – jegyző Mészöly Dezső ajánlása nyomán, sikeres próbafelvétel után került a filmbe. Az íróknak hála az eredeti műben Kolozsváron játszódó történetből balatoni környezetbe ágyazott romantikus vígjáték kerekedett, amit a helyszíncserének megfelelően részben a magyar tenger partján, Badacsonyban forgattak. A felvételek többségét viszont Budapesten, a pasaréti filmgyár udvarán rögzítették, ahol Varga Mátyás díszlettervező tervei alapján teremtették meg az 1830-as évekbeli kisvárosi miliőt.
Krencsey Marianne, Darvas Iván, Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr a Liliomfi forgatásán, 1954-ben (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Gink Károly)
A Liliomfi a lehető legjobbkor érkezett a hazai mozikba 1954-ben. A Rákosi-korszak sematikus filmjeibe belefáradt közönség végre egy olyan alkotást láthatott, ami nevelő szándék és politikai akarat kinyilvánítása nélkül, tisztán csak szórakoztatni akart, de azt a lehető legmagasabb színvonalon.
„A politikai kurzustól való menekvés filmje volt, egy politikától mentes alkotás az ötvenes évekből. Nem voltak benne kiagyalt szituációk, megkomponált beállítások, s ez a természetesség lehengerlő sikert aratott” – vallotta Makk Károly később a filmjéről, ami a szédületes hazai fogadtatás után, külföldön is elismerésre talált. A rendező 1955-ben Arany Pálmára is esélyes volt a filmmel a Cannes-i Filmfesztiválon.
Liliomfit háromszor vetítik az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon. A 100 éve született Darvas Ivánra és Makk Károlyra emlékező, klasszikus alkotást június 19-én és június 21-én Veszprémben, valamint június 20-án Balatonfüreden láthatja a közönség. A vetítések részletes információi a hivatalos oldalon érhetőek el.
